Ági Mamának ápolónő a szakmája, és dolgozott már műszaki rajzolóként, fodrászüzletben fejmosóként, pincérként, pultosként, bolti eladóként vagy szakács mellett kézilányként.

Népszabadság - Kocsis Zoltán

Annyi puszival, öleléssel és szeretettel halmozzák el a fiatalok, hogy a világ legboldogabb emberének tartja magát. Pivó Ágnes az idősebb asszonyoknak is legszívesebben azt mondaná: ne otthon ücsörögjenek, ne a padon beszélgessenek a betegségeikről, menjenek inkább egy diszkóba vécésnéninek! Ő imádja ezt a munkát. Megdicséri a "kiscsibék" ruháját, megigazítja a frizurájukat; meghallgatja, ahogy a fiúk a lányokra, a lányok pedig a fiúkra panaszkodnak. Semmi gond, van a tarsolyában fiús tanács és lányos tanács egyaránt.

Rendet is teremt Ági Mama. Ha belép a fiúvécébe, és látja, hogy a földön szanaszét hevernek a papírok, csípőre teszi a kezét, és mosolyogva elkiáltja magát: "Mi van, teremtés koronái? Ebbe a nagy lyukba nem találtok bele? Hogyan találtok bele a kicsibe?" Mindenki nevet, és már ugrik is, hogy ne Ági Mamának kelljen hajlongania.

Büszke arra, hogy tizenegy éve vécésnéniként dolgozik. Előtte török tolmácsként kereste a kenyerét, de a rengeteg munka és rohangálás szívinfarktussal bosszulta meg magát. Pivó Ágnes három hónapot kórházban töltött, és mire megerősödött, a török cégek nem keresték többé. Nyugdíjas szakmára vágyott, a Margitszigeten nyitott büfét. Hat évig megkapta az engedélyt, ám a hetedik évben közölték vele, hogy a popcorn nem illik a környezetbe. Munkát keresett. Az egyik üzletben kijelentették, olyan kövér, hogy be sem fér a polcok közé; a másikban szemére vetették, hogy túl okos, és egy tollvonással átverné őket.

Vécésnénit keres egy diszkó - látta meg a hirdetést, és azonnal jelentkezett. Az odajáró fiatalokat a saját gyermekeiként kezelte, a gyerekek pedig elnevezték őt Ági Mamának. Olyan melegem van, nincs nálad hajgumi? - kérdezték, és nem volt, de másnap vásárolt egy csomaggal. Fáj a fogam, nincs nálad valami gyógyszer? - érdeklődtek, ezért legközelebb gyógyszert is hozott. Máskor tamponra vagy tűre-cérnára volt szükség, ezekkel is gazdagodott hát a kínálat.

Hajzselé, kézkrém, minicukor, fésű, papír zsebkendő: ma már alapkellékek ezek Ági Mama vécéiben, természetesen ingyen. Csakhogy a 130 forintos illatosítót ellopják, a minicukrot marokszámra elveszik, a fültisztító pálcikákat bepakolják a retikülbe. Rugdossák a hófehérre festett vécéajtót, a koszos vattákat és kéztörlőket a pulton hagyják.

Görbe tükröt tart Ági Mama az emberek elé. "Tiszta vécét akarsz? És amikor itt a tiszta vécé, disznó módjára viselkedsz?" Mert gyakran megesik, hogy Claudia Schifferként betipeg egy csinos hölgy, majd a vécé romokban hever utána. Nem az zavarja Pivó Ágnest, hogy valaki lefossa a vécét, hiszen hasmenése bárkinek lehet, ráadásul sokan fogyókúrás teát isznak. De annyit elvárna, hogy az illető odamenjen hozzá, és a fülébe súgva megkérje, takarítson ki. Gond nélkül megteszi, hiszen ez a munkája.

Az udvariatlan embereket sosem viselte el. Amikor a Margitszigeti büféjéhez odamentek: "Lesz egy vaníliafagylalt!", ő annyit válaszolt: "Most is van. Meg lesz is, mert mindennap rendelek."

Kedvességet kínál immár több mint negyven vécében, amelyet Ági Mama-logóval üzemeltet (szórakozóhelyek vécéit, illetve utcai nyilvános illemhelyeket). Mindannyiszor szerződést köt a diszkókkal, amelyek az üzemeltetést finanszírozzák, a vendégeknek így nem kell fizetniük. Pivó Ágnes foglalkoztat egykori hajléktalanokat, munkanélkülieket; mindegy, csak megbízhasson bennük. Ebben persze sosem lehet biztos: akad, aki dolgozik két napot, aztán lerészegedik, és napokra eltűnik.

Csak foga legyen - ez Ági Mama egyetlen feltétele, amikor munkaerőt toboroz. Úgy tartja, hogy a vitrin nagyon fontos, márpedig egy vécésnek mosolyognia kell az emberekre.

Népszabadság - Szabó Bernadett Világéletében szeretett szervezni és irányítani, már az úttörőcsapatban is magas "pozíciókat" töltött be. Koordinálni, az idejét beosztani sosem okozott gondot neki, ma sem ijed meg négy tucat illemhely állandó ellenőrzésétől - sőt a hálózatot szeretné tovább bővíteni. Nem muszáj minden helyszínt végigjárnia, gyakran a szórakozóhelyek között ingázó fiataloktól értesül arról, hol melyik vécével vannak bajok.

Beszélgetni amúgy is imád a gyerekekkel, akik a legtöbbször ki is vannak éhezve erre. Ott guggolnak körülötte, és Ági Mama hiába kérdezi: "Nem mentek táncolni, picikék?" Nem mennek, inkább csevegnek tovább. Úgy érzi, hogy meg is fogadják a tanácsait, elsősorban azért, mert ő sosem prédikál: bezzeg az én időmben... "Hát mi volt a mi időnkben?! Mi sem tartottuk szentelt vízben a seggünket! Mi is berúgtunk, mi is csókolóztunk, és mi sem mindig adtuk át a helyet a villamoson."

Nem csak jókedv és nevetés diszkóban dolgozni. Amikor a gyereke hatodikos volt, az egyik osztálytársát eszméletlen állapotban húzta ki a vécéből Ági Mama. Néhányan húsz perc alatt merev részegre leisszák magukat, őket a saját hányásukból szedi ki.

Megélni igen, meggazdagodni nem lehet a vécéüzemeltetésből. Ági Mama - hat gyermek édesanyja, kilenc unoka nagymamája - tavaly májusban alapította a cégét, miután egy országos vécéversenyen ő kapta a közönségdíjat. Milliomos nem lett, előfordult már, hogy két hónappal elmaradt a villanyszámlával.

De bármikor feltalálja magát. Ápolónő a szakmája, és dolgozott már műszaki rajzolóként, fodrászüzletben fejmosóként, pincérként, pultosként, bolti eladóként vagy szakács mellett kézilányként. A vécésnéniség mellett karitatív munkát végez (adományokat gyűjt) a nagycsaládosokat, állami gondozott gyerekeket és hajléktalanokat támogató Kiút Egyesületnek. Pivó Ágnes maga is állami gondozottként nőtt fel.

Esze ágába sincs otthagyni mostani állását. Elmosolyodik, és annyit mond: "Várnak az én arany csillagaim."

Kapcsolódó cikkek: Az elvarázsolt kert | A boldog batak | A kórusvezető | Második leosztás | Fecskenyár Rómában