alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
17. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Bírók és káderek

A magyar jogalkalmazás egyik legfőbb baja, hogy súlyos autoriter hagyományokat őriz. Ezt az örökséget még meg is erősítette az igazságszolgáltatási reform.

Fleck Zoltán| Népszabadság| 2009. június 3. |20 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Nantal | 2009. június 5. | 21:25:31

Valahol abban reménykedem, hogy a jogalkalmazás egyszer, a rendeltetésének megfelelően, jog SZOLGÁLTATÁSSÁ emelkedik...!!!
Azaz, a jogászokat nem fogják "tanitott bűnözőknek", a bíróságokat pedig a "teror házának", stb. nevezni...!
A fentiekhez képpest, pl. a "jogi ipar", vagy a "jogi iparos" megnevezés a valóságban - a különböző jogi szakágakra tekintettel - tulajdonképpen messze nem sértő, hanem éppenséggel "pontos" megnevezés...!

Nantal | 2009. június 5. | 20:38:21

Továbbá, a bezetés időszakában, óriási "vérfürdő" várható...!
Azonban, a "vérfürdő" kedvezményezetjei is, az elszenvedői lennének, a nem kontraszelektáltak közzül...! A kontraszelektáltaknak pedig, "annyi"...!
Ugyanis, a bírói és más jogalkalmazói fizetések, valamint a minimálbér között akkora a különbség, hogy "oponensnek" lenni, a leg kifizetőbb praxis lessz...!!!

Nantal | 2009. június 5. | 20:22:37

Másrészt, a 100 fő is "vezényelhető", ha az "anonimitás" nem biztosítható...!!!
Minden esetre az "anonimitás" többlet költségbe kerül, de messze nem akkorába, mint 100 fő, kvalifikált "fő ítész"...!

Nantal | 2009. június 5. | 15:37:23

Kedves "nemistudom" /2009. junius 4./ 18:07:11

Aludtam egyet, a kedves kommentjére...

Ami a minőségbiztosítás általam felvetett lényegi koncepcióját illető meglátását illeti, reménykedem abban hogy belátja tévedésben van...
Ugyanis, a jelenlegi minőségbiztosítási koncepció, melyet jogszabály ír elő, a minőségbiztosítás kötelmét a LFB-ra testálja...!!!
Csakhogy, ez a rendszer vezetett, ebbe a "zsákutcába"...!!!
Tulajdonképpen, ezzel a rendszerrel is lehet megfelelő minőségbiztosítást létrehozni, azonban nagykérdés, hogy milyen áron...???
A valóságban az az elvárás, hogy mintegy kb. 1OO fő kb. havi 1 milka fizuért, szivesen ellátná ezt a feladatott...!!!
Csakhogy, erre az ország költségvetése nem képpes ilyen mértéket biztosítani..!

Nantal | 2009. június 4. | 21:38:21

Azért vettem a bátorságot, hogy beleszóljak a "nagyok" dolgaiba, mert ha a magyar bíróságok által okozott károk egyre növekvő mértékét kivetítjük 5 -10 év távlatába, úgy olyan mértékü kártérítési értékek jönnek ki, hogy az ország költségvetése rendül bele...!!!...!!!
Ez így, tehát NEM FOLYTATHATÓ TOVÁBB...!!!

Nantal | 2009. június 4. | 21:07:04

nemistudom /2009.junius 4./18:07:11

Bocs! (A másik korábbi válaszom, nem az Ön idejére hivatkozik)
Ön úgy gondolja, hogy legalább részben, butaság amit írok... Talán én örülnék a legjobban, ha Önnek lenne igaza...! Mert akkor, valami "öngyógyítási" folyamat részeként oldódnának meg a problémák... Valahogy úgy, mint a fuldokló, amikor
a saját hajánál fogva akarja kihúzni önmagát a vízből...
Csakhát, én ilyesminek, finoman mondva, nem sok esélyt adok... De messze nem gúnyolódni kívánok, hanem esélyt keresek a megoldásra...

Nantal | 2009. június 4. | 20:09:43

A közelmultban (1-3 éven belül) két barátnőmnek és magamnak is volt olyan bírósági esete, hogy a jegyzőkönyvbe más került leírásra, mint ami szóban el hangzott! Persze, kértük a jkv. kijavítását, de megtagadták! Persze ennek megfelelő is lett az ítélet! Számomra az a "csodálatos", hogy a bíróságokon lehetőség van ilyesmire, akkor amikor pl. a végrehajtók kötelezve vannak VIDEÓ felvétel készítésére pl. egy árverés lebonyolításához...!!!

Nantal | 2009. június 4. | 19:55:34

A cikkbeli "problémák" valahol ott keletkezhetnek, amikor egy életpályában - a kontraszelekció - oda vezet, hogy kizárólag az a cél vezeti, hogy elérje a nyugdíjas éveit, minél nagyobb jövedelem lehetőségével, fügetlenül a munkája minőségétől...! Ennek az "iránynak" a megváltoztatását, kizárólag a minőségbiztosítás ÉRDEKELTSÉGÉNEK, a megteremtésével lehetséges elérni...!
A cikk erre nem tért ki, ezért vetettem fel, egy megoldási "irány" lehetőségét...

Nantal | 2009. június 4. | 19:24:21

nemistudom/2009.junius 4./17:15:05
Namost, persze értem a célzást, de úgy gondolom a minőségbiztosítás egy igen komoly tudomány, ahol az ÉRDEKELTSÉG is jelen van, az ellenőrzésen kívül...!
Azért nevezem "JOGI IPAR"-nak a bíróságot, ügyészséget, rendörséget, államigazgatást, ügyvédséget, stb. mert ezek valahol ugyanazt űzik mint a belgyógyászok, sebészek, stb. Azaz, nem "idióták" egymás szakágaihoz...!!!

nemistudom | 2009. június 4. | 18:09:28

Nantal | 2009. június 4. | 17:15:05

Járt már magyar kórházban, amely ISO minősítéssel rendelkezik? Igen? Milyen volt a fala? kopott és piszkos. Aha. A gépei? Elhasználtak és régiek. Igen. A várakozóhelyiségek? Levegőtlenek és zsúfoltak.

De: volt ISO minősítése? Mire?

nemistudom | 2009. június 4. | 18:07:11

Nantal | 2009. június 4. | 17:48:53

Amit ír: butaság.

Mi az, hogy jogi iparos? Olyan is lesz, hogy kisipari orvos?

Rendben van, hogy utálják a jogászokat, de itt is van egy szakmai minimum ( amit a bírók gyakran nem képesek teljesíteni ).

Nantal | 2009. június 4. | 17:48:53

A minőségbiztosítást - "ingyen" - valahogy úgy lehet elérni, hogy az ítéleteket,
ügyirati "belégeket", anonimizált formában, a teljes "JOGI IPAR" szereplői -
pályázat alapján - kaphatnák meg BÍRÁLATRA. Amelyik ítélet jogsértő, feltünően aránytalan, stb. kijavításra, megsemmisítésre, stb. kerülne. A mulasztást, elfogultságot, slendriánságot,stb. elkövető bíró pl. egyetlen ilyen jogsértő íteletéért 1 hónap intervallumban pl. csak MINIMÁL BÉRRE lenne csak jogosult...! A minimál bér és a teljesbére különbségét pedig a jogsértést FELTÁRÓ kódszámos JOGI IPAROS, vagy IPAROSOK kaphatnák...! Így biztosítható az érdekeltség megteremtése a minőségbiztosítás céljára...!

Nantal | 2009. június 4. | 17:15:05

A cikkben körül írt körülmények, nemcsak a bíróságokra, hanem az egész "JOGI IPARRA" is érvényesek...!!!
A probléma egyre MEGFIZETHETETLENEBBÜL "tornyosúl", az ÁLLAM "feje felett"...!!!
A törvénymódosítások persze elengedhetetlenek, a megoldások kialakítása felé.
Azonban, tulajdonképpen a valós megoldást, a MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER lenne képpes szavatolni...!!!

nemistudom | 2009. június 3. | 16:45:49

robika | 2009. június 3. | 10:46:51

Angliában, ha hiszi, ha nem, megoldották ezt a kérdést valahogy.
A kiválasztást a bíráktól független szervezet, a Judical Appointments Commission végzi (http://www.judicialappointments.gov.uk).

A tagsága - s most idézem az angol szöveget, remélem, nem lesz gond az értéssel:

Our 15 commissioners are drawn from the judiciary, the legal professions, tribunals, the lay magistracy and the lay public.

12 commissioners, including the Chairmain are appointed through open competition with the other three selected by the Judges' Council.

The Chairman of the Commission must always be a lay member. Of the 14 other Commissioners:

* 5 must be judicial members
* 2 must be professional members (1 barrister and 1 solicitor)
* 5 must be lay members
* 1 must be a tribunal member
* 1 must be a lay justice member.

Szóval, lehet így is.

Van aztán jogi ombudsman is, s a bírók ellenséges magaviseletét is vizsgálat tárgyává lehet tenni.

A bírókon kívüli bíróság pedig olyan speciális bírákkal oldható meg, akik semmilyen módon nincsenek alárendelve a jelenlegi bírói igazgatási rendjének.

doncsacsa | 2009. június 3. | 12:50:23

A demokrácia alapja a precedens jogrendszer.
Csak így működhet normálisan.

robika | 2009. június 3. | 10:46:51

Az azért barokkos túlzás, hogy külföldi bírákat kéne importálni. Milyen nyelven és mennyiért folyna az igazságszolgáltatás ? MI az, hogy korrupció van a bíróságon? Tessék nekem egyetlen esetet említeni, amikor bírót, vagy akár a vesztegetőt, az elmúlt 40 évben jogerősen elítéltek !
A bírák alkalmassági vizsgálat nélkül nem tölthetik be a posztjukat. Először határozott időre, 3 évre választják meg őket. Utána megvizsgálják mit csináltak és ha nem feleltek meg, megszűnik a kinevezésük.
Tessék nekem azt is megmondani, kikből állna a bíróságon kívüli szervezet, mely a bírák felett ítélkezne? Jogászokból,(pervesztes) ügyfelekből, netán ügyvédekből?Ha a bíró mulaszt trehány most is felelősségre vonják. Ha egy döntését megváltoztatják, mert más a magasabb szintű bíróság álláspontja az még nem alap a felelősségrevonásra.

nemistudom | 2009. június 3. | 09:29:42

AUGIASZ | 2009. június 3. | 09:19:53

A butaság és elfogultság nehezen gyógyítható.
Olaszliszka védői a hivatásukat gyakorolták és a bűnözőknek - még a legutálatosabbnak is - joga van arra, hogy ügyvéd szakérően védje a bíróságon.
A maga népítéleti módszere Iránban működik.
Itt is ilyen legyen?

nemistudom | 2009. június 3. | 09:27:12

A bírák megválasztása előtti alkalmassági vizsgákat a bíróktól teljesen független testületnek kell elvégezni, akárcsak a bírói pályázatok elfogadását.
A bírók munkájának ellenőrzését sem a bíróknak, hanem független igazgatási szervezeteknek ellátniuk.
A bírói felelősségre vonás és kártérítés pedig személyre szabott kell, hogy legyen, nem pedig a bíróság mint arctalan kell, hogy viselje.
A bírókkal szembeni perek ügyében nem a rendes bíróságoknak kell ítélkeznie, hanem a jelenlegi bírósági rendszertől teljesen független bíróságoknak, amelyeknek része a társadalmi ellenőrzés is. Vagyis az, hogy laikusok is dönthessenek az ügyben.
Mindezek nélkül, elfogadva Fleck doktor látleletét, nincs és nem is lehet megoldás: minden marad a régiben.
Azt azért ne felejtsük el, hogyha ez így marad, akkor Baka úr utódai egyre többször és egyre súlyosabb módon marasztalják majd el a magyar államot azért, mert nem tudta megteremteni a bíráskodik tisztességes kereteit itthon.

AUGIASZ | 2009. június 3. | 09:19:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

weatherby | 2009. június 3. | 08:59:28

Miért nem lehet külföldről, lehetőleg északi, vagy angolszász protestáns, erkölcsileg stabil országokból behozni egy időre bírókat? Hiszen a gazdaságban, a sikeres ágazatok pont azért működnek jól, mert külföldi szakemberek is dolgoznak hazánkban.
Megszünne a bírósági-ügyészségi korrupció, lazaság, átláthatatlanság.

- És az ügyésznőnek milyen színben csavargassak paragrafusocskát? Rózsaszínben? Kékben? Sárgában?

Marabu

Van egy amerikai kifejezés, packing the court, amit arra a politikai szándékra szokták használni, amellyel a legmagasabb bírói testületek ideológiai összetételét kívánják módosítani. Magyarországon azonban a politikai szándékok rejtettebb csatornákon áramolnak be a formálisan pártatlan és független testületekbe.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének és a Legfőbb Ügyésznek a megválasztása számít politikai jellegűnek, ennek megfelelően legtöbbször tükrözi is a hazai politikai kultúra állapotát. Az eredmény aztán hosszú távon befolyásolja a rendszer működését. Sok sikertelen próbálkozás és szánalmas kifogás után ismét a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása van napirenden. Szeretném érzékeltetni, hogy a politikai elem nem a jelölt személyében rejlik. A vitának arról kellene folynia: mit tegyünk azért, hogy a magyar igazságszolgáltatás közeledni kezdjen a modernebb európai jogállamokéhoz.

Szinte már minden érv elhangzott azzal kapcsolatban, hogy miért kell a Legfelsőbb Bíróság élére minél előbb elnököt választani, félő azonban, hogy sok véleményformáló, sőt döntéshozó még mindig nem érti, milyen tétek vannak az asztalon. Mértékadó lapok értik félre a helyzetet, amikor a hatékonyság emelkedését a befejezett perek számának növekedésével azonosítják és ebből azt a következtetést vonják le, hogy parlament által választott vezető nélkül is javul a helyzet.

Nem javul. A jelenlegi bírósági igazgatás strukturális okok miatt képtelen jobban működni, viszont nagy energiákkal igyekszik védeni állásait. Ezzel a nepotizmust, a felelőtlenséget, az átláthatatlanságot és a függetlenséget veszélyeztető csatornák kiépülését. A politikai környezet pedig egyre jobban megfelel a provinciális gyakorlatnak, a közvélemény elfásult, kit érdekel már egy kis korrupció, hatalmi visszaélés, vagy pláne a nem hatékony működés. A felháborodás hiánya veszélyezteti a válságból való kilépés esélyeit.

A köztársasági elnök, aki többször kifejezte nemtetszését a bíróságok működésével kapcsolatban, ami legélesebben a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölési folyamataiban nyilvánult meg, ismét a volt strasbourgi bírót, Baka Andrást kínálja a frakcióknak. Nincs már ugyanis "belső" jelölt, aki képes lenne kiverekedni magát a bírósági szervezet érdekköreiből, kiemelkedni a színvonaltalanság konszenzusából és az elvtelen alkuk világából. Talán valaki félig kívülről.

A siker még így is kétséges, hiszen, ha a jelölt most végre meg is kapja a képviselők kétharmadának szavazatait, a változásokhoz a bíróságokra vonatkozó törvények lényeges módosítása is szükséges. De ettől függetlenül is: a korlátozott függetlenség és igazgatási felelőtlenség hagyományában megposhadt mocsár lecsapolásához csak bíróságon belüli erőkre támaszkodva lehet hozzákezdeni. Kérdés, mekkora erőt képviselnek azok a jogalkalmazók, akik felháborodnak vezetőik tehetetlenségén, az igazgatás korlátoltságán, elvtelenségén. Akik szeretnék magukat autonóm, elmélyült jogállami értelmezést végző bíróknak érezni. Minél tovább működik jelenlegi formájában a bíróságok igazgatása, annál kevesebb marad ebből az igényből, mert egyelőre minden ez ellen hat.

A magyar jogalkalmazás egyik legfőbb baja, hogy akárcsak a többi posztkommunista államban, súlyos autoriter hagyományokat őriz. Ezt az örökséget hazánkban még meg is erősítette az igazságszolgáltatási reform, éppúgy, mint az ügyészség érintetlenül hagyott alkotmányjogi státusa. E hagyomány megjelenési formái: az alkotmányos elvek értelmezésétől való menekülés, a Legfelsőbb Bíróság korlátlan értelmező hatalma, a bíró szervezeti kiszolgáltatottsága stb. A tekintélyelvű szervezeti kultúra lehet az oka a jogalkalmazói előítéleteknek, a nyilvánosság iránti ellenszenvnek, a változásoktól való félelemnek. Ez magyarázza azt is, miért szavazzák meg gond nélkül újra és újra a nyilvánvalóan alkalmatlan vezetőiket. Így lehet vezető hosszú éveken át olyasvalaki, aki többször bizonyította teljes alkalmatlanságát, vagy aki nyíltan pártpolitikai propagandát folytat.

Mások mellett magam is többször leírtam és részletesen alátámasztottam, milyen veszélyeket rejt a jelenlegi szervezeti felállás, s milyen politikai, korporatív érdekek segítik annak fennmaradását. Ezért most csak egy élő példával segíteném megértetni, miként jöhetnek létre politikai torzulások egy olyan rendszerben, amely formális értelemben teljesen független a politikai-ideológiai hatásoktól. Nemrég - kis segítséggel - megüresedett egy bírói státusz, amelyet egy igazságszolgáltatási társszervben szolgálatot teljesítő kollégának szemeltek ki. Főnöki támogatással megérkezett a pályázat, de hiba csúszott a számításba: valaki más is pályázott.

A bírósági vezető komolyan vehető érvek nélkül ugyanazt ajánlja az illetékes bírói közösségnek, hogy az ismert közszereplő nevét viselő jelöltet támogassa, a bírák mégis neki adnak kevesebb szavazatot. Ez az eredmény nem köti a kinevezőt, az OIT a két érvényes pályázat beérkezése ellenére a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. Ez nem sokkal később megismétlődik, azzal a különbséggel, hogy a bírói kar még több szavazattal jutalmazza azt a pályázót, aki vette magának a bátorságot, hogy még egyszer benyújtsa pályázatát, annak ellenére, hogy nem neki szánták az állást. A hivatalos, indoklás nélküli válasz ismét: eredménytelenség. És ennek még örülhetünk, mert nem elsőre fog érvényesülni az eredeti szándék, mert a bírói testület a szavazataival zavart okozott.

Hosszú évek óta töretlen gyakorlat, hogy a jogászképzésben való részvételt több vezető ügyész ideológiai szelekcióra is használja. Persze egyre kevesebb gondjuk van a megbízhatóan jobboldali káderek kiválasztásával. A bíróságokra való bekerülést meg az objektív és ellenőrzött kiválasztási mechanizmus hiánya teszi lehetővé. Ma az lesz jogalkalmazó, aki megfelel a szervezeti vezetők nem kodifikált és nem ellenőrzött kívánalmainak. Az objektivitás, meritokratikus elvárások, átláthatóság és felelősség szinte teljesen hiányzik a rendszerből.

Ez az egyik akadálya a minőség emelésének és a politikai-ideológiai kontraszelekció leküzdésének. A konkrét esettel kapcsolatban felvethető, hogy milyen igazgatási vezető az, aki aktív részesévé válik egy ilyen eltorzult kiválasztási gyakorlatnak; milyen hivatalvezető az, aki ilyen javaslatot terjeszt az OIT elé? De a harmadik hatalmi ág legmagasabb döntéshozó szervén sem érdemes csodálkozni: ilyen működésre van beállítva. Megfelelő vezetők csökkenthetnék a politikai és szakmai torzulások esélyét, de garanciákat csak törvénymódosításokkal lehet elérni.

Ha valakinek kétségei lennének az igazságszolgáltatás politikai felhasználásának lehetőségeit illetően, vegye figyelembe, hogy ma szinte semmi sem támogatja a függetlenség etikáját, viszont sohasem szűnt meg az a rendszer, amelyben a jogalkalmazók és az ügyek kiválasztása lehetőséget ad a befolyásolásra. Az elszámoltatás politikai szlogenje csak olyan jogállamokban marad populista választási léggömb, amelyekben biztos lábakon áll - az átláthatóság, a számonkérhetőség és a függetlenség összefüggő garanciáira támaszkodik - a jogalkalmazói autonómia és az alkotmányos értékeknek való elkötelezettség.

A szerző jogszociológus