|
Oszkó Péter
Népszabadság - Reviczky Zsolt
Egyrészt az, hogy a Malév orosz vevői lényegében a céggel fizettették meg a privatizáció árát, másrészt pedig, a Bajnai-kormánynak a cég visszaállamosításakor tudnia kellett, hogy olyan tranzakciót hajt végre, amely az EU-s szabályokba ütközik.
– Ez nem igaz – reagált Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki felelős volt a légitársaságért. – A Malév a bedőlés szélén állt – idézte fel a pénzügyminiszter, aki leszögezte: folyamatosan egyeztettek a Fidesz kijelölt politikusaival. Oszkó szerint egy kritikus helyzetben lévő cég átstrukturálását jelentette az a tranzakció, amelynek során nem pénzt adtak a társaságnak, hanem az állam felé fennálló adósságokból tőkét emeltek, így lett az állam többségi tulajdonos. Az ilyen ügyletek akkor nem minősülnek tiltott állami támogatásnak, ha a végén a cég állami pénzek nélkül is képes talpon maradni. – Erre készültek tervek, egyeztettünk Brüsszellel. Akkor volt reális lehetőség befektető bevonására, több érdeklődő is volt – mondta Oszkó Péter.
Hozzátette: a Fidesz nem volt partner abban, hogy közösen dolgozzák ki a teendőket, és hogy előzetesen kapcsolódjanak be a potenciális befektetőkkel való tárgyalásba. – Az új kormány a saját dolgát könnyíthette volna meg, így azonban bizalmatlanságot keltettek az érdeklődőkben – mondta Oszkó Péter.
A kormány a választásokat követően sokáig nem tett mást, mint ugyanolyan állapotban tartotta a Malévet, mint korábban, késlekedett a befektetőkereséssel s a reorganizációval is, miközben az orosz féllel próbált megállapodni, sikertelenül. – Ha bárki meghallgatja a tapasztalatainkat az orosz–magyar tárgyalásokról, azok előzményeiről, talán nem ellenkező irányba indulnak el az ügy megoldásával. Időt nyerhettek volna, s talán nem lett volna szükség arra, hogy az EU elmarasztaló döntést hozzon – tette hozzá. Mint mondta, Budai Gyula csak azt felejtette el, hogy a kormány ugyanolyan eszközökkel tartotta talpon a Malévet, mint ők, csak épp másfél éven keresztül, azaz direktebben mentek szembe az EU szabályaival.
– A Malév egyes jogai és a márkanév sosem volt magántulajdonban, tehát befektetőkkel bármikor létrehozhattak volna olyan légitársaságot, amely a Malév nevet viseli – tette hozzá Oszkó Péter.
Ami az orosz tulajdonost illeti, a volt pénzügyminiszter elmondta: a Vnyesekonombank állami garanciát kért a Malév hiteleire, ezt a magyar kormány 2010-ben elutasította, és végül csak olyan jogokat kapott a bank, amilyet bármilyen hitelező kap, amely százmillió eurós nagyságrendben ad hitelt egy társaságnak.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
